TISZAMOTO-s csapat
| szelídmotoR1 | 2947 | 2008. szeptember 19. 19:43 |
|
Keresztapi! Ajállhatnál nekem is egy jó kazánt, ami olyan jó meleget tud csinálni! Persze nem akkor amikor ki kell fizetni, no meg ne gázzal mûködjön. Bandita dolgozik biztosan, vagy most hívja elõ az utazásról készült képeket.:))))) |
| antika | 2943 | 2008. szeptember 19. 19:26 |
|
R1 inkább tanitsd a macskáidat írni abból még késõbb profitálhatsz is,már látom is a cirkuszi plakátot: Idiot and his cats |
| keresztapi | 2942 | 2008. szeptember 19. 19:22 |
|
az úton végig 2-4fok volt. nálunk a kazán mellet 25c van és naaagyonmenõ!!!! |
| szelídmotoR1 | 2940 | 2008. szeptember 19. 19:16 |
|
Az mind semmi az én barátom most érkezett meg Athénba és ott is 22 c van! Puff neki. |
| antika | 2939 | 2008. szeptember 19. 19:14 |
|
Most fordított a helyzet a jó idõ ott van ahova Õ megy.Ma jött haza londonból a barátom azt mondta 20 fok van kint
|
| keresztapi | 2938 | 2008. szeptember 19. 19:03 |
|
heló antika!! igen el kísértük a fiamat a határig. nehezek voltak az utolsó percek. felétek mi a helyzet? |
| keresztapi | 2936 | 2008. szeptember 19. 18:54 |
|
csekély létszámú, ám kemény kis csapatunk megjárta Hegyeshalmot. kibaszott hideg volt!! de ezt csak azok tudják akik ma motorra ultek. |
| szelídmotoR1 | 2935 | 2008. szeptember 19. 18:35 |
|
Az igekötõkért és más hibákért felelõsök:)) De inkább egérölõk :))) 
|
| szelídmotoR1 | 2934 | 2008. szeptember 19. 18:29 |
|
Ma délután gurultunk Preston Testvérrel egy rövidke kört Csongrádra. Alig vártuk, hogy haza érjünk, mert a meleg már már téliesnek mondható idõben cudarul fáztunk. Azonban Barátunknek jó barackpálinkája hazaértünk után igen jól esett. Csak az vót a baj, h igen kis pohárral unszolta:)) - harcsakommandó/sok/ 
|
| szelídmotoR1 | 2931 | 2008. szeptember 19. 18:17 |
|
Jó estét mindenkinek! Preston1! A turai lányok is hírül viszik születésed napját, így aztán mondhatjuk, hogy országosan ünnepelsz:)))) Ennek megfelelõen, látom készülsz is derekasan, hisz az utcád végén az aszfalton hatalmas sátorot láttam állítani. Biztosan rengeteg vendéget híttál, mert ekkora sátorot csak lagzik alkalmábú szokás emelnyi. Így aztán jó komám, legyen elég étel meg ital, had vígaggyon a magyar:)))))))) |
| preston1 | 2929 | 2008. szeptember 19. 15:43 |
|
Lehet, hogy valakinek ezért fizetnek, ez a munkája. Rabszolgamunka, hajnali háromkor kelés, stb. Nem könnyü...
|
| szelídmotoR1 | 2928 | 2008. szeptember 19. 15:18 |
|
Sándorom! Így telnek neked napjaid. Nem rossz, de mint ha azt mondtad volna, hogy dolgozol. Talán ez volt a napi elfoglaltságod? !::))) Gabikán mi ?:)))) Köszönet Neked, hogy gondoltál ránk, köszönet Gabikának, hogy bele ment a játékba. :)))) |
| preston1 | 2927 | 2008. szeptember 19. 11:18 |
|
Sándorom, köszönet Gabikának, neked meg gratulálok. Miket gondolhatnak a népek ott Turán , mikor ilyeneket kell csinálni?
|
| preston1 | 2923 | 2008. szeptember 19. 10:57 |
|
Jó napot kivánok. Idézet: "Azért civil korszakomban ifjúságom elején.......olyannyira, hohy szakmai bizonyitványt is szereztem a kapcsolódó szakterületen" Comment: az ember ifjúsága eleje, hát nem is tudom, talán fél évszázada volt. Ez a szakmai bizonyitvány kb.olyan szintû lehet, mint a sebészi bizonyitvány... De a duma jól hangzik. |
| szelídmotoR1 | 2922 | 2008. szeptember 19. 10:43 |
|
Emberek, nem tudom értesültetek-e arról, hogy egy magát "keresztapának" keresztelõ motorost 24 órás motorozáson tetten értek. Mint az a hírekbõl kiderült, az illetõ holdkórban szenved és álmában motorzik minden éjjel. A családja, hogy a betegségébõl nehogy baja essen, motorját jól lereteszelte. Így aztán barátunk reggelente az ágyában ébred és barátainak nagy történeteket mesélget. :)))))) |
| szelídmotoR1 | 2921 | 2008. szeptember 19. 10:37 |
|
Sziasztok Vaslovasok! Örülök 1hengeres, hogy érdeklõdsz a téma iránt és fõleg annak, hogy ebbõl az érdekes de annál bonyolultabb témakörbõl le tudtál vizsgázni.:)) Azért civil korszakomban ifjúságom elején, a repüléssel kapcsolatos dolgok rendkívül érdekeltek, olyannyira, hogy szakmai bizonyítványt is szereztem kapcsolódó szakterületen. Azonban irányítani mindig jobban szerettem a gépeket, mint javítani így aztán csak a /kötelezõ/ hadseregben gyakoroltam a szakmát. |
| egyhengeresvmotor | 2920 | 2008. szeptember 18. 21:23 |
|
SzelídR1! Felírhatnád a hajtóanyagra és a távozó gázoka vonatkozó fizikai/kémiai/fizikai-kémiai változásokat is. Expanzió, izobár, izochor, izoterm állapotokban. Ha gondolod egy igazán izgalmas könyvet és jegyzetet tudok róla adni, elõzõ 1 évben sikeresen levizsgáztam ilyen finom dolgokból. :))) Csak, hogy én is szóljak valami értelmetlen dolgot. :)) |
| keresztapi | 2917 | 2008. szeptember 18. 20:48 |
|
Isten éltesse anyósodat R1. abból a sok õsz hajszálból mennyit köszönhet Neked? |
| antika | 2915 | 2008. szeptember 18. 20:42 |
|
Megnéztem a Barátaim listámat és feltûnt egy név:R1 most azon gondolkozom,hogy került oda?
|
| keresztapi | 2913 | 2008. szeptember 18. 19:46 |
|
SZÉGYELJÉTEK MAGATOKAT!!! OTT ÉN SZOKTAM PARKOLNI!!! egyébként 24h-kor megyek motorozni. esetleg valaki??? |
| szelekt | 2911 | 2008. szeptember 18. 18:33 |
|
itthon vagyok,majd ha megyek ill. indulok hivlak Tesókám. Az mp3-at feltöltsem fasza mulatóssal? vagy kirendeljük a szüreti báli zenekart? |
| szelídmotoR1 | 2910 | 2008. szeptember 18. 18:30 |
|
Vártalak Barátom a Dióba! Nem jöttél ezért le is nyomtam 4 feles szilvóriumot.))) Jól esett ebben a hidegben.
|
| szelídmotoR1 | 2909 | 2008. szeptember 18. 18:25 |
|
Mi van patkányok, elbújtatok, vagy ettetek a kidobott méregbõl? :))))))
|
| szelídmotoR1 | 2908 | 2008. szeptember 18. 18:20 | Válasz erre: 2906 |
|
Jó, hogy megérkeztél:))) Antikának innen ugrott be a mondás. De át is írom: Elvan mint Antika a lófarkával:))))))) |
| szelídmotoR1 | 2906 | 2008. szeptember 18. 18:17 |
|
Kis kitérõ szülinaposoknak. Kedves mama /anyósom/ 70 éves 
|
| szelekt | 2905 | 2008. szeptember 18. 18:12 |
|
Sziasztok. Tesókám Antikával vigyázz!! Láthattad milyen "lófarka" van:):) |
| szelídmotoR1 | 2903 | 2008. szeptember 18. 18:08 | Válasz erre: 2901 |
|
Akkor amikor le ette a fene :)))) Egybe fagyhatott volna a tetõvel! Majd tavasszal leolvadt volna. Te meg az igekötõdet konyhakötõre cserélhetnéd! :))) |
| preston1 | 2901 | 2008. szeptember 18. 18:05 |
|
Idõs, õszbe csavaradott hajú,/ rokkantnyugdijas mint a cigányok/ kissé szenilis barátom! Felhivnám a figyelmet az igekötõk helyes használatára. Tudod, egybe kell irni az igével. Na mikor?
|
| szelídmotoR1 | 2899 | 2008. szeptember 18. 17:57 | Válasz erre: 2896 |
|
Széparcú! Le evett a fene a tetõrõl, hogy benn vagy a gép elõtt?:)) |
| szelídmotoR1 | 2898 | 2008. szeptember 18. 17:56 | Válasz erre: 2894 |
|
A nap még telik Keresztapi! Kunhegyesen süt-e a nap? :)))) |
| szelídmotoR1 | 2897 | 2008. szeptember 18. 17:54 |
|
Mi van kukacok? Ez a Bebe úgy látom nektek jobban bejött, mint nekem! Ne féltékenykedjetek, amúgy meg mûvészben kis buziság, szépasszonyba kis kurvaság elmegy :))))) |
| antika | 2896 | 2008. szeptember 18. 17:46 |
|
Szevasztok Ki a fene mutatta meg neki,hogy kell bemásolni? Lehet,nem is baj ezzel legalább elvan mint buzi a f@szával |
| preston1 | 2895 | 2008. szeptember 18. 17:41 |
|
Mindig sejtettem, de ma teljesen megbizonyosodtam róla. Elvesztettük szegényt...
|
| szelídmotoR1 | 2893 | 2008. szeptember 18. 16:14 |
|
Szabó Endre, a Dosztojevszkij-regény elsõ (kiváló!) magyar fordítója mély empátiával magyarította az orosz Igyiotot: Szemere Bertalan szava került a nálunk elõször 1910-ben kiadott nagy mû címlapjára: A félkegyelmû. A mûfordító érezte-tudta, hogy Miskin herceg, a világirodalom legtisztább, legnemesebb hõseinek egyike nem bárgyú, nem hülye, nem együgyû, nem agyalágyult, nem gyöngeelméjû - és, magyarul, nem idióta. Miskin hercegben a kegyelem munkál, hogy régi festmények Krisztus-ábrázolatát idézõ arcával, "nagy, kék és figyelmes szemével" egy kegyelem-telen és kegyetlen világban (ahogyan az orosz író magyar monográfusa, Bakcsi György írja) katalizátorként a jó és a rossz közötti választásra kényszerítse környezetét. Ez nem idiotizmus. Miskin herceg félkegyelmi állapotában, a benne megszemélyesített krisztusi eszmény ellenére sem tudja szép célját elérni. Dosztojevszkij ezt írja egyik levelében: "A szép: az eszmény, és még sem a mi eszményünk, sem a civilizált Európáé nem munkálódott ki. A világon csupán egyetlen pozitív szép személy van - Krisztus..." Miskin herceg valahol ezt mondja: "A szépségrõl nehéz véleményt mondani. A szépség: talány..." Egy olvasott magyar olvasónak arról, hogy "félkegyelmû" legelébb Miskin herceg jut az eszébe. Aki egy kis batyuval ("Az én egész poggyászom csupán egy kis bugyor") tart Svájcból haza, Pétervárra. Miskin, aki "mintaírást" mutat be a tábornok elõtt, s ezt írja le elõször: "A jámbor Pafnutyij apát keze vonása". Miskin, aki "szánalommal szerette" Nasztaszja Filippovnát. Félkegyelmû! Milyen különös is ez a magyar névszó, amely ha akarom: fõnév, ha akarom: melléknév; metaforikus sûrûsége rádiumként sugárzik. Ezt érzem áradni, ha ismét olvasom a regényt, s szinte megképzik elõttem a huszadik század talán legnagyobb színpadi Miskin hercege, Innokentyij Szmoktunovszkij. És ami a "nemzetközi szavakat" illeti: van egy nagyon-nagyon közismert "nemzetközi szó", majdnem azonos alakú és kiejtésû változatait a nagyvilágban úgyszólván mindenütt használják (és beírják szótárukba!) A szerbek viszont ezt mondják helyette: pozoriste, a horvátok ezt: kazaliste, mi magyarok pedig azt, hogy: SZÍNHÁZ. Az az intézmény is színház a javából, amelynek színpadán most egy magyar Miskin herceg mondja Dosztojevszkij mondatait. Szemere Bertalan szavának, a magyar címnek nem csupán félig kellene megkegyelmezni, ahogyan ezt a plakát a zárójellel teszi: A félkegyelmû egészen a mienk, nem másodosztályú állampolgár. Szókincsünk része. Közvagyon, akár a költõ lelke |
| szelídmotoR1 | 2892 | 2008. szeptember 18. 12:43 |
|
Szelekt Testvérem! Mostantól a Dióban leszek! Ha itt tartózkodsz Kécskén, akkor ott megtalálsz. Pár kori után beszélgethetünk a századok forduló pontjairól:)) |
| szelídmotoR1 | 2891 | 2008. szeptember 18. 12:35 |
|
Sebaj!Megiszom mind a két rundot az egészségemre! Büntibõl kapsz még egy kis fizikát:))))) A gázturbinás sugárhajtómû olyan – elsõsorban repülõgépeken alkalmazott – gázturbina, amelynél a nagy sebességgel kiáramló égéstermékek reakcióereje szolgáltatja a tolóerõt. A gázturbinás sugárhajtómû a sugárhajtómûvek azon csoportjába tartozik, ahol az égéshez szükséges levegõt egy forgó kompresszor sûríti össze, a kompresszort pedig a sûrített levegõvel összekevert tüzelõanyag elégésébõl származó gázok által forgatott turbina mûködteti. Energetikai szempontból egy olyan hõerõgép, amelynél az elégetett tüzelõanyag (többnyire kerozin) energiáját a berendezésre jellemzõ hatásfok mellett az általa elõállított gázsugár mozgási energiájává alakítja. Magát az égési folyamatot egy gázturbinás szerkezet biztosítja. Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Története * 2 Mûködése és szerkezete o 2.1 Kompresszor o 2.2 Égéstér o 2.3 Turbina o 2.4 Fúvócsõ * 3 Lásd még * 4 Forrás Története [szerkesztés] A gázturbinás sugárhajtómûvekkel az 1930-as években kezdõdtek az elsõ kísérletek, az elsõ mûködõképes példányok az évtized végére készültek el. Gázturbinás sugárhajtómûre az angol Frank Whittle adott be elõször szabadalmi kérelmet 1928-ban, és 1937-re építette meg elsõ hajtómûvét. A világ elsõ mûködõképes repülõgépbe épített gázturbinás sugárhajtómûve azonban a Hans von Ohain által tervezett Heinkel He S3 volt. Ezt a hajtómûvet egy Heinkel He 178 repülõgépbe építve 1939. augusztus 27-én hajtották végre Németországban a világ elsõ sugárhajtású repülését. Az elsõ, harci körülmények között is alkalmazható sugárhajtású vadászrepülõgépek – a német Messerschmitt Me 262 és a brit Gloster Meteor – 1944-ben, a II. világháború végén jelentek meg. Mûködése és szerkezete [szerkesztés] A gázturbinás sugárhajtómû, mint minden más sugárhajtómû Newton harmadik törvénye értelmében a kiáramló gázok reakcióerejét hasznosítja. A gázturbinás sugárhajtómûben a folyamatos égést a turbina és az általa mûködtetett kompresszor, illetve a kettõ között elhelyezkedõ égéstér hozza létre. A gázturbinás sugárhajtómû belsõ mûködését termodinamikai szempontból a Brayton-ciklus (vagy más néven Joule-körfolyamat) írja le. Más gázturbináktól (pl. légcsavaros gázturbinák, szabadturbinás hajtómûvek) eltérõen, a keletkezõ égéstermékeket egy fúvócsõben felgyorsítják, az így nagy sebességgel kiáramló gázsugár állítja elõ a hajtómû tolóerejét. Kompresszor [szerkesztés] Egy axiálkompresszor rajza Egy axiálkompresszor rajza A gázturbinába a beömlõnyíláson keresztül belépõ levegõt egy nagy fordulatszámmal forgó kompresszor sûríti össze, amely növeli a belépõ gáz (levegõ) energiáját. A sûrítés során növekszik a levegõ nyomása és hõmérséklete. A kompresszor kialakítása szerint lehet centrifugálkompresszor, axiálkompresszor, vegyes kialakítású (axiál-, és centrifugál-kompresszor), valamint kettõs centrifugálkompresszor. A kompresszor legfontosabb mûszaki paramétere a sûrítési arány (vagy más néven kompresszióviszony), amely a kompresszorból kilépõ és oda belépõ levegõ nyomásának a hányadosa. A korai gázturbinák kompresszorainak sûrítési aránya 5:1 körül volt, a mai korszerû gázturbinák kompresszoraiban a sûrítési arány a 40:1 értéket is meghaladja. A kompresszorból, még mielõtt a levegõ belépne az égéstérbe, gyakran vezetnek el nagynyomású levegõt a repülõgépek egyéb berendezéseinek (pl. kondicionáló rendszer, pneumatikus rendszerek) mûködtetésére. Égéstér [szerkesztés] A kompresszorban összesûrített levegõ az égéstérbe lép be, ahol összekeveredik a befecskendezett tüzelõanyaggal és elég. Az égés a gázturbinák égésterében folyamatos, így sokkal tökéletesebb égés valósul meg, mint pl. a dugattyús motorokban, ahol szakaszos égés jön létre. A gázturbina égésterében jelentõsen növekszik a gázhõmérséklet, míg a gáznyomás alig változik. A gázturbinák égéstere lehet csöves, vagy gyûrûs égéstér. A korai gázturbináknál csöves égésteret alkalmaztak, a modern gázturbináknál a gyûrûs égéstér elterjedt. Turbina [szerkesztés] Az égéstérbõl a magas hõmérsékletû gáz (égéstermék) a turbinába kerül. Az égéstérbõl kilépõ gáz a turbinaház növekvõ keresztmetszetû kialakítása következtében tágul, nyomása csökken, a sebessége pedig nõ. A gázsugár mozgási energiájának egy részét a turbina alakítja át mechanikai energiává. A turbinakeréken elhelyezett turbinalapátok megváltoztatják a gázsugár irányát, az így keletkezõ impulzus mozgatja a turbinalapátokat, illetva forgatja a turbinakereket. A turbinát így csökkent energiájú gázsugár hagyja el. A gázturbinás sugárhajtómûben a turbina feladata csupán az, hogy mûködtesse a kompresszort a folyamatos égés fenntartása céljából, így a gázsugár energiáját csak akkora mértékben csökkenti, amennyi energia szükséges a gázturbina forgórészeinek mûködtetéséhez. (Ezen felül a gázturbina segédberendezéseinek mûködtetéséhez szükséges energiát is a turbina biztosítja.) Attól függõen, hogy hány darab turbinakerék van egymás után építve, beszélhetünk egy, kettõ stb. fokozatú turbináról. Fúvócsõ [szerkesztés] A turbinából kilépõ gázokat a fúvócsõbe vezetik, ahol az égéstermék nyomása az égéstér nyomásáról légköri nyomásra csökken, a gáz sebessége pedig jelentõsen növekedik. A fúvócsõ kialakítása (folyamatosan növekvõ keresztmetszet) olyan, hogy folyamatos tágulást biztosít a gázok számára, így a gázsugár impulzusa jelentõsen megnõ. A fúvócsõ általában hangsebesség feletti sebességre gyorsítja a gázsugarat. Hagyományos, folyamatosan táguló keresztmetszetû fúvócsõnél a hajtómûvön kívül éri el a hangsebességet a gázsugár, míg Laval-féle keresztmetszet alkalmazása esetén a hajtómûvön belül is elérhetõ a hangsebesség. Newton harmadik törvénye értelmében a kilépõ nagysebességû gázsugár reakcióereje hat a sugárhajtómûre. Ez az az erõ, amelyet a gyakorlatban hasznosítanak repülõgépek hajtására. A harci repülõgépeken alkalmazott gázturbináknál a tolóerõ rövid idejû, de jelentõs növelésére a fúvócsõbe gyakran építenek be utánégetõt. |
| szelídmotoR1 | 2888 | 2008. szeptember 18. 12:25 |
|
elég volt az iskolába, hogy megtanítottak rá azóta megyeget! Olyan fasza az idõ! El kellene gurulni valamerre? Vélemény? |
| preston1 | 2886 | 2008. szeptember 18. 12:22 |
|
Vagy most van otthon valaki, aki be tudja másolni a szövegeket...
|
| szelídmotoR1 | 2885 | 2008. szeptember 18. 12:22 |
|
Itt vagy már te szabadságos! Bepucoltad már a házat? Csak azért kérdem, mert ha nem végeztél akkor a hétvégén majd összehányjuk. :)))))))) |
| szelídmotoR1 | 2884 | 2008. szeptember 18. 12:19 | Válasz erre: 2880 |
|
Most nem mentegetõzöm, de kíváncsi voltam valaki figyel e rám! És igen. TE figyeltél rám. :)))))))) |
| szelídmotoR1 | 2882 | 2008. szeptember 18. 12:16 |
|
Na és valami más:))A pulzáló sugárhajtómû igen egyszerû szerkezet. A hajtómû lényegében egy hosszú csõ, melynek az elején, a légbeömlésnél egy vagy több visszacsapószelep lehetõvé teszi a levegõ beáramlását, visszaáramlás elõl azonban a nyílást önmûködõen bezárja. A szelep után a csõ megnövelt átmérõjû része az égéskamra, ahol az üzemanyagot befecskendezik, az meggyullad és elég. Az égés következtében a keverék hõfoka és nyomása megnõ, a szelep lezár, és az égéstermékek a fúvócsõ felé nagy sebességgel távoznak, tolóerõt szolgáltatva. A felgyorsított égéstermék tehetetlensége ekkor nyomáscsökkenét okoz az égéstérben lecsökkentve a nyomást: megnyílik a szelep és friss levegõt szív a motor, majd a folyamat kezdõdik elõlrõl. A körfolyamat [szerkesztés] A körfolyamat a fenti mûködés idealizált termodinamikai modellje. A körfolyamat nyomás-fajtérfogat (p-v) és hõmérséklet-entrópia (T-s) diagramja a mellékelt ábrákon látható. A ciklus három állapotváltozásból áll: * 0 - 1 Állandó nyomású (izobár) állapotváltozás: szívás. * 1 - 2 Égés állandó térfogaton (izochor állapotválozás): nõ a nyomás és a hõmérséklet. * 2 - 3 Az égéstermékek izentropikus expanziója: munkavégzés. * 3 - 0 Állandó nyomású állapotváltozás: égéstermékek kitolása. Az ideális körfolyamat termikus hatásfoka: eta_t = 1-frac {kappa left(lambda^{frac {1}{kappa}}-1 ight) }{lambda - 1} , ahol kappa = frac {c_p}{c_v} a gáz fajhõinek viszonya, lambda =frac{p_2}{p_1} az égés végnyomásának és kezdõnyomásának hányadosa. |
| szelídmotoR1 | 2881 | 2008. szeptember 18. 12:10 |
|
Az elsõ kétütemû motor egy Dugald Clark által 1878-ban feltalált Diesel motor volt és feltöltéssel mûködött. Ennek a motornak a hengerfeje hasonló volt egy négyütemû motoréhoz. A kétütemû dugattyú-vezérlésû benzinmotort Joseph Day találta fel 1889-ben. Mûködési elve [szerkesztés] Kétütemû motor Kétütemû motor munkafázisai A kétütemû motor egyszerû kivitelû, de a mûködése mögött igen pontos mérnöki munka rejlik. Egy egyszerû kétütemû kivitelben található egy dugattyú, a henger falában oldalt egy vagy két felömlõ-, egy szívó-, és egy kipufogónyílás. A dugattyú lefelé történõ mozgása folyamán megnyílik a kipufogónyílás, ami lehetõvé teszi az égéstermék távozását, majd szabaddá válik a felömlõ nyílás is, ezzel az elõsûrített benzin-levegõ keverék (amiben egy kevés olaj is van kenés céljából) szabadon beáramlik a hengerbe. A dugattyú ezután elindul a hengerfej irányába, összesûrítve ezzel a keveréket, amit aztán a gyújtógyertya begyújt és ez újra visszanyomja a dugattyút a fõtengely irányába. Részletesebben: Szívás és sûrítés [szerkesztés] A felfelé (a hengerfej irányába) mozgó dugattyú a zárt forgattyúsházban vákuumot hoz létre. Ahogy a dugattyú felemelkedik, a szívónyílás szabaddá válik, ezáltal a forgattyúsházba beáramlik a porlasztó (karburátor) segítségével elõállított keverék. Eközben a már hengerben lévõ benzin-levegõ elegyet a még mindig felfelé mozgó dugattyú összenyomja. A ciklus folyamata: Munkavégzés (Terjeszkedés): A dugattyú FHP-ban (Felsõ Holtpont) van. A fõtengely 0 vagy 360°-os helyzetben. A valóságban 0-tól 150°-ig tart, de ezen az ábrán 120°-nál ér véget. Szívás/Sûrítés: A dugattyú AHP-ból (Alsó Holtpont) FHP felé mozog. A szabaddá vált szívónyíláson beáramlik a keverék (vagy légsûrítõ berendezés /az ún. Roots-fúvó/ juttatja a hengerbe). A vákuum kinyitja a reed-szelepet (szívónyílást elfedõ membránszelep), ami beengedi a keveréket a forgattyúsházba. A már hengerbe került benzin-levegõ keveréket a felfelé mozgó dugattyú öszzepréseli. Mielõtt a dugattyú elérné a Felsõ Holtpontot, a gyújtórendszer begyújtja az égéstérben lévõ elegyet. A dízelmotoroknál 11-13°-os fõtengelyhelyzetnél üzemanyagot fecskendez az FHP-be. Eddig a pontig csak levegõt sûrített. A hajtóanyag csak a sûrítés végsõ szakaszában jut a hengerbe. Kipufogás és Öblítés: A dugattyú FHP-ból AHP felé mozog. 120°-os fõtengelyszögnél felfedi a kipufogónyílást, ahol magas nyomása miatt kipufogógáz hagyja el a hengert. 10-40°-nál friss elõsûrített gáz érkezik a hengerbe. A benzin/levegõ/olaj keverék kifelé nyomja az égéstermékeket a hengerbõl. A dugattyú ezután összesûríti az elegyet, és ezzel a maradék kipufogógáz is távozik az égéstérbõl. Munkaütem és kipufogás [szerkesztés] Amikor a dugattyú az ütem vége felé halad, a gyertya begyújtja a keveréket és az égésben keletkezõ, gyorsan táguló gázok visszatolják a dugattyút. Ahogy a dugattyú ereszkedik felfedi a henger oldalában lévõ felömlõ nyílást, ami kapcsolatot teremt a kipufogónyílásal, így az elégett hajtóanyag szabadon elhagyja az égésteret. A dugattyú lezárja a felõmlõt, nyomás alá helyezve a dugattyú alatti teret. Ez a folyamat egy kis visszáramlást keltve egy kevés keveréket nyom vissza a szívónyílásba, ami lezárja a reed-szelepet, meggátolva ezzel, hogy a keverék a levegõszûrõbe kerüljön. A benzin-levegõ elegy a forgattyúsházat és a hengert összekötõ felömlõ járatokba kényszerül. A dugattyú felfedi ezen nyílások hengerbe vezetõ bejáratát(felömlõ nyílás), így a keverék az alacsonyabb nyomású közeg felé(henger) áramlik. A felömlõ nyílások egy kicsit alacsonyabban helyezkednek el, mint a kipufogónyílás, emiatt keverék lép a hengerbe az égésgázok távozása közben. A belépõ friss elegy elõsegíti ezen gázok távozását, vagyis a henger "öblítését". Ahogy a henger leért, újra felfelé mozdul, elzárja a felömlõ nyílást, majd összesûríti a keveréket. Ezután egy újabb ciklus kezdõdik. Alkalmazása [szerkesztés] * motorkerékpárokon (fõleg robogókon) * motoros láncfûrészekben, fûnyírókban, egyéb kisgépekben * autókban (pl. az egykori NDK-ban gyártott Trabant és Wartburg) * harckocsikban (pl. a T–64-be épített 6TD motorok) * mozdonyokban (pl. MÁV M62) |
| szelekt | 2880 | 2008. szeptember 18. 12:07 |
|
Ha poénnak szántad,ugy ok. a dolog. Baráti öleléssel, szelekt |
| szelekt | 2879 | 2008. szeptember 18. 12:03 |
|
Sziasztok. R1 Testvérem, szeretlek nagyon,de mondtam már,hogy ha valami olyat akarsz közölni,akkor nézz utánna a neten. XIX Század az a 1800-as évek, kétlem ,hogy ekkor ilyen fegyverek lettek volna,ha igen,elnézésedetkérem Drága barátom: XX Század az a 1900-as évek. |
| szelídmotoR1 | 2878 | 2008. szeptember 18. 11:55 |
|
XIX. század végérõl fegyverek. És zöld nadrágban fehér felsõben, a hadsereg titkos fegyvere: fegyvert vizsgálgat:)))) 
|
| szelídmotoR1 | 2877 | 2008. szeptember 18. 11:35 |
|
Antika is elõ bukkant. Ez is csak akkor mer dumálni, ha már nem vagyok a gép közelbe! Kár volt kísértenie, mert a konyhaszolgálatról nekem dokumentumaim is vannak! :)))) De azért szeretlek téged is :)))) 
|
| szelídmotoR1 | 2876 | 2008. szeptember 18. 11:20 |
|
Ma délelõtt egy hivatalban jártam, ahol már azt beszélték az emberek, mivel nincs fõnök -egyik erre a másik arra, a harmadik meg szabin-, ma már kispénteket tartanak!!:))))))
|
| szelídmotoR1 | 2875 | 2008. szeptember 18. 11:16 |
|
Egykoron nemhogy kéményseprõk nem voltak, hanem kémények sem. A házak közepén nyílt tüzet gyújtottak, s a füst a padláson át távozott. Az állam késõbb, hogy bevételét növelje, füstadót vetett ki a házak lakóira. Évszázadok múltak el mire a kémények megjelentek. A kémények a koromtól eldugultak, s kátrány fejlõdött ki. Az eldugulás a füst visszaáramlása életet követelt, vagy kéménytüzek okozója volt, ha nem tartották karban. A háztulajdonosok képtelenek meggátolni a szerencsétlenséget, mert sem szerszámuk, sem tudásuk nem volt. A kéményseprést a kényszer hozta létre. A kontárok közül az ügyesebbek hamar elismerést nyertek a nép körében. A rátermettek összefogtak, így alakultak meg a céhek, a kéményseprõk körében. Késõbb korlátozott ipar lett és nem tûrték meg a kontárokat maguk között. A tanoncidõt négy évben rögzítették. A kéményseprõknél nem csak a keresztlevél, hanem a vándorkönyv hat éves igazolása is elengedhetetlen volt a mesterré váláshoz. A kontárok ellen így eredményesebben léphettek fel. A mesterré váláshoz a Tanácshoz kellett folyamodni. Ha külföldi munkaigazolást is tudott igazolni az elõnyére vált. A Tanácsok a kérelmezõk iratai mellett taksát is szedtek. 1840-tõll 5-40 pFt-ot, majd 1849 után 10-45 pFt taksát szedett a Tanács. 1854-ben a hatóságok korlátozták az egyes iparjogok kiadását, annak függvényében, hogy a városnak egyes iparban mire van szüksége. Ide tartoztak a kéményseprõk, gyógyszerészek, kávésok, borbélyok. Már a forradalom elõtt is ezek az iparosok reáljogként kezdhették meg a mûködésüket. (gyökös jog, öröklési jog, eladhatóság.) Az elsõ világháború után a kéményseprõknél, ha nem volt örökös, a kéményseprõközponton keresztül pályázat után lehetetett a kerületet megnyerni. Hát jó naposidõt mindenkinek! |
| preston1 | 2874 | 2008. szeptember 18. 08:06 |
|
Jó regelt kivánok. Múlt hét szombaton már hazafelé jöttünk amikor megálltunk tankolni Kunhegyesen, de már sietett a csapat / fõleg R1/ haza, anyuhoz, ezért nem tudtunk megkeresni.
|
| oregbandita | 2873 | 2008. szeptember 17. 23:28 |
|
sziasztok!az öregbandita még aklimatizálódik.sajnos sok baj várt itthon meg a meccs is közbe szólt de most már végre teljesen szabad vagyok úgy hogy jön a beszámoló.a nagy motoros túrán végeredményben csak egy legény volt a gáton.majd a képekbõl látjátok hogy ki az.zoolika tönkre tette magát,hogy kocsival jöhessen,keresztapi dublõre pedig az utolsó pillanatban váltott motorról autóra.gyors beszámoló:szentkirálynál esõ.de én nem adtam fel.a balaton partján már jó idõ és onnantól haladtunk is.vir szigeten jó idõ. a komák csak sóvárogtak a motor után.kis fürdés,zadar városnézés ,kaja,fürdés és vége is a hétnek.indulás haza.a szél már úgy fújt hogy a motor mindig másfelé akart menni mint én.a terv a plitvicei tavak megnézése.a felhõk úgy le ereszkedtek hogy ez miatt el halasztottuk a tavak megnézését.balatonig haladós onnan folyamatos esõzés hazáig.a hõmérséklet fenn a hegyen 3-4fok az úton végig 10fok.szerte szét fagytam.de ettõl függetlenül jó volt.így lesz okunk a tavasszal visszamenni megnézni a tavakat.küldök néhány képet.
|
| antika | 2868 | 2008. szeptember 17. 21:01 |
|
A választ erre is mindenki tudja,vissza kell nézni kicsit a fórumon le is vannak fotózva Bebével a barátságon túl.
|
| preston1 | 2865 | 2008. szeptember 17. 20:58 |
|
Idomitva van inkább. Laci emlékszel még arra a két /férfi?/ motorosra, akiket Kunhegyesen szobaton láttunk kézenfogva sétálni egymással? Kik lehettek?
|
| preston1 | 2863 | 2008. szeptember 17. 20:48 |
|
Igen, mosott, elmosogatott, kiporszivózott meg a holnapi ebédet is megfõzte, igy egy kicsit bekapcsolták neki a gépet. De csak kicsit! Estére már csak a vasalás maradt neki.
|
| antika | 2862 | 2008. szeptember 17. 20:42 |
|
Szevasztok Úgy látom félkegyelmû barátunkat vagy kirúgták vagy fagyszabadságra küldték.A mellékelt ábra szerint otthon van és el is végezte az összes házimunkát amit a számítógép bekapcsolásával jutalmaztak. |
| preston1 | 2861 | 2008. szeptember 17. 19:45 |
|
Ismerem az atlaszt, nem kell mert az én tudásom már mélyebb ebben a témában, ez a könyv a felszines ismeretekkel biróknak való.
|
| preston1 | 2858 | 2008. szeptember 17. 19:40 |
|
A katonai szakértõk már több mint száz éve felfedezték a motorkerékpárban rejlõ lehetõségeket. Az 1890-es évek végétõl kezdve a jelentõsebb hadseregek gyakorlatozásaik alkalmával kipróbálták a szóba jöhetõ gépeket, és egyre magasabb technikai igényekkel álltak elõ, amelyekkel esetenként maguk is hozzájárultak a technikai fejlõdéshez. A katonai motorkerékpárok egyre fontosabb szerepet játszottak a hadseregek gépesítésében, a két háború között minden második katonának volt motorkerékpár-vezetõi engedélye és némi mûszaki–karbantartási ismerete. David Ansell és Ocskay Zoltán könyve a kezdetektõl napjainkig áttekinti a különféle katonai motorkerékpárokat, ismerteti az egyes gyártmányokat, bemutatja, hogyan állították hadrendbe a kétkerekûeket az egyes hadseregek. A kötetet több mint háromszáz fekete–fehér és színes kép illusztrálja, a függelékben táblázatba rendezve találhatók az egyes országok hadseregei által használt motorkerékpár-típusok és legfontosabb mûszaki adataik. 208 oldal, fekete–fehér és színes fényképek, nagyalakú, kemény borító. |
| szelídmotoR1 | 2856 | 2008. szeptember 17. 19:37 |
|
Szelekt Tesó! A gépek helyett a zoknikat tán kézzel kezdted el kötögetni? :))) |
| preston1 | 2854 | 2008. szeptember 17. 19:17 |
|
A leagalsó képen látható: A Király féle 39.M és 43.M géppisztoly A fejlesztés története: A géppisztolyok szükségességét az elsõ világháború lövészárok harcai igazolták. Szükség volt egy könnyû, rövid lõtávolságú kézi fegyver alkalmazására. Az elsõ próbálkozások a már létezõ pisztolytervek átalakítása során valósultak meg. A pisztolyokat válltámasszal és bõvített kapacitású dob, illetve csiga tárakkal látták el. Erre volt példa Luger–1917M és a Mauser 1912M típusok. Ezek azonban csak szükségmegoldások lehettek, hiszen nem rendelkeztek sorozatlövési lehetõséggel. Az 1920-as években hasonló átalakítást végeztek a magyar 29M 9 mm-es Frommer pisztolyon is. A két világháború között Magyarországon a géppisztolyt karhatalmi eszköznek tartották így annak ellenére, hogy a harmincas évekre több ország kifejlesztette és rendszeresítette saját géppisztolyát, a Magyar Királyság csak a Belügyminisztérium számára rendszeresített néhány 9 mm-es Bergmannt. Magyarországon csak igen késõn, a harmincas évek végén kezdtek foglalkozni saját géppisztoly kifejlesztésével. A Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet javaslatára 1939. augusztus 12-én rendszeresítették a 39.M géppisztolyt. Ez volt a második világháború elsõ magyar géppisztolya. A fegyvert dedai Király Pál fegyverkonstruktõr tervezte, amely tulajdonképpen gépkarabély és a korábbi Neuhauseni gépkarabélyának egy változata. A felépítése mûködése: A tervezõ a teljesítmény fokozása céljából a szokásosnál jóval hosszabb csövet alkalmazott. A tárat mind töltve, mind üres állapotban be lehetett hajtani az alsó ágyba a csõ alá. Így a fegyver leginkább egy puskához hasonlított. Így a kényelmesebb hordása mellett az ellenséges felderítés megtévesztésére kiváló volt. Irányzéka íves csapóirányzék volt, melyet 50 m-es osztásokkal 600 m-ig jelöltek. A zár egy félmerev reteszelésû súlyzár, beszerelt gyorsító emelõvel. A fegyver alkalmas volt a 35M puskaszurony feltûzésére. Lõszere a 39M Mauser pisztolytöltény volt. A fegyvernek ez volt a leggyengébb pontja. A 9 mm-es Mauser töltényt a hadviselõ felek közül egyedül ennél a fegyvernél alkalmazták. Hátrányaként említhetõ még viszonylag nagy tömege és rendkívül munkaigényes forgácsolási technológiával készült alkatrészei. A gépkarabély a második világháború egyik jól bevált fegyvere volt. Jól bírta a szélsõséges szovjet idõjárási körülményeket is, a háború végéig 8652 darabot gyártottak belõle. A 43M géppisztoly. Király a háborús tapasztalatok alapján több helyen módosította a 39M géppisztoly terveit. Lerövidítette a csövet és a tusa helyett behajtható válltámaszt alkalmazott. A géppisztoly kényelmesebb megfogásának érdekében az alsó ágyhoz mellsõ pisztoly markolatot erõsítettek. A 43M géppisztolynál nem függõleges a tár, hanem enyhén ferdén került elhelyezésre. Kisebb változtatás történt a zárfogantyún és a zárakasztón is. Ezekkel a változtatásokkal a fegyver könnyebbé és könnyebben kezelhetõvé vált, de legalapvetõbb hiányossága a 9 mm-es Mauser töltény továbbra is megmaradt. 44-ben a fegyvert tovább egyszerûsítette. A zárat egyszerû tömegzárra cserélte. 1944. január és május között 1176 darabot, június és november között kb.12 000 darabot gyártottak, de összesen 61 350 darabra adtak megrendelést. Királynak 44-re már voltak ennél a konstrukciónál jobb tervei is, de ezek a háborús helyzet miatt kialakult nyersanyag hiány következtében már nem valósulhattak meg. Már aki nem tudta volna... |
| szelídmotoR1 | 2852 | 2008. szeptember 17. 18:52 |
|
Bandita! Már Keresztapi is megszóllított, azomban nem reagáltál megszóllítására. Én is szívesen hallanék, olvasnék egy kis úti élmény beszámolót! Ha van idõd dobj már fel pár képet is az útról! Érdeklõdéssel várlak a fórumon. |
| szelídmotoR1 | 2851 | 2008. szeptember 17. 18:49 |
|
Antika! ...... Emberünk valószínûleg a magas havasokban eltévedt, vagy nem engedi Panna gép közelbe. Nagyon csendben van. |
| preston1 | 2850 | 2008. szeptember 17. 18:47 |
|
A PUMA 48 alatti dolgokról nem beszélt sem az ember, sem Sógor bácsi. Melyikük tudna?
|
| szelídmotoR1 | 2848 | 2008. szeptember 17. 18:40 |
|
Tura felé fordítom a hálót. Ha valaki nem tudná akkor megmutatom merre van "Sándor-falva" :))) Biztosan futni van a lelkem, vagy kakilni :)))) Jobb esetben, Gabikánál :))) 
|
| Tagok száma: 22119 |
|
5 623 Eddigi túrák 14 222 466 km 34072 Eddigi túra-résztvevők |